A Bagoly mondja a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről és könyveikről közérthetően. A műsor bemutatja, mivel foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok és más tudományágak képviselői. Az intézet célja a szlovákiai magyar társadalom tudományos igényű kutatása, valamint az írott, képi és szóbeli emlékek dokumentálása és digitalizálása.
Epizódy
A munkásság etnológiai kutatása tegnap és ma
A néprajz, az etnológia és a szociokulturális antropológia nemcsak a parasztok és az ún. természeti népeket kutatja, hanem ugyanolyan érdeklődéssel fordul az ipari (sőt napjainkban már a digitális) munkásság felé is. A téma (cseh)szlovákiai magyar vetületéről azonban még mindig nagyon keveset tudunk, és ezen még az államszocialista időszak ideológiailag súlyosan terhelt időszaka sem jelentett szám
Fénnyel írt történelem - pillantás a Szlovákiai Magyar Levéltár fényképgyűjteményébe
A Fórum Kisebbségkutató Intézet által fenntartott Szlovákiai Magyra Levéltár nem csupán írásos dokumentumokat őriz, több tízezer fotót (előhívottat vagy negatívot) is, amelyek fontos forrásai a szlovákiai magyar társadalom múltjának. A Bagoly mondja következő adásában a leváltár vezetője, Sipos Szilvia beszél a fotógyűjteményről, annak feldolgozásáról és néhány érdekes gyűjteményről, fotóról is.Si
Nyelvjárási hangoskönyv a Vág és Garam közti régióból
Az utóbbi néhány évben számos dél-szlovákiai régiónak készült el a nyelvjárási hangoskönyve. A Bagoly mondja következő adásából nem csupán az derül ki, hogy mi is az a nyelvjárási hangoskönyv, de a Szlovákiai Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv-sorozat új részéről, a Vág és Garam közti régió nyelvjárási hangoskönyvéről is szó esik. És aki mindezt elmondja, az a Fórum Intézet munkatársa, Szendi Tünde Sz
Akit a mindenség elmélete foglalkoztat
Bukor Benedek a pozsonyi Comenius Egyetem fizikus hallgatója, aki eddig egyedüli határon túli fiatalként nyerte el Budapesten az egyetemistáknak odaítélhető legmagasabb tudományos elismerést jelentő Pro Sciencia Aranyérmet. A fiatal kutatóval Rácz Vince beszélgetett kutatási témáiról, többek között a matematikai fizikáról és azon belül is a tér kvantumstruktúrájáról, vagy épp a gravitációról. &nbs
A csehszlovák nemzeti ünnepek és a magyar kisebbség
Az első Csehszlovák Köztársaság emlékezetpolitikájában és a csehszlovák nemzetállam-építésben fontos szerep jutott az ünnepnapoknak, azok közül is az államalapítás napjának, október 28-nak, és Masaryk elnök születésnapjának, március 7-nek. A Bagoly mondja podcast új adásában a Fórum Intézet történész-igazgatója, Simon Attila beszél arról, hogy hogyan zajlottak ezek az ünnepek, és hogyan viszonyult
Rozsnyó emlékjelei
Településeinken – bár sok esetben ezt nem is tudatosítjuk – emlékjelek (szobrok, emléktáblák, műemlékek, síremlékek) vesznek körbe bennünket. L. Juhász Ilona ezúttal Rozsnyó emlékjeleit dolgozta fel egy gazdagon illusztrált kötetben, azokat, amelyekkel ma is találkozhat a látogató, és azokat is, amelyek az idők során eltűntek, elvesztek, esetleg leromboltak. A Bagoly mondja új részében a rozsnyói
A csehek és a mohácsi csata
Mi magyarok hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy a mohácsi síkon életét vesztő magyar király, II. (Jagelló) Lajos egyben cseh király is volt, és így a csehek közvetlenül is értintettek volna a csatában. Ráadásul a csatában mintegy 5 ezer cseh katona is részt vehetett (bár nem mindenki ért oda időben), ami tovább erősíti azt a vélekedést, hogy Mohács nem csupán magyar ügy, de a régió egészéne
A szláv korridor és a pozsonyi hídfő története
A Pozsonytól az Adriáig húzódó szláv korridor terve, illetve Ligetfalunak és a pozsonyi hídfőnek 1919-ben, illetve 1947-ben Csehszlovákiához történő hozzácsatolása sok szempontból összefüggő történetek. Arról, hogy milyen tervek ismertek ezekkel a területekkel kapcsolatban és végül mi valósult meg ezekből Popély Árpád, a Fórum Intézet munkatársa beszélt Nagy Ildikó mikrofonja előtt. Popély Ár
Az Izraelbe alijázott dél-szlovákiai zsidók sorsa és identitása
Bajcsi Ildikó az elmúlt években kezdte kutatásait az Izraelbe alijázott dél-szlovákiai zsidóság történetének és identitásának vizsgálatáról. Egy 2023-as izraeli tanulmányútja során mintegy húsz életútinterjút készített olyan másodgenerációs holokauszt-túlélőkkel, akik – szüleik döntése alapján vagy saját elhatározásból – elhagyták Dél-Szlovákiát, és Izraelben telepedtek le. A beszélgetés során szó
Az organikus fotonika titkai
Méhes Gábor a Japánban található Waseda Egyetemen kutatja a fotonikát és többek között azzal is foglalkozik, hogyan lehet a növények által termelt energiát az elektronikában felhasználni. Kutatásaiban elektroaktív baktériumokkal is foglalkozik, vagyis olyan baktériumokkal, amelyek lényegében elektronokat lélegeznek ki, vagyis elektronokat termelnek. Ez önmagában is érdekes, sokkal fontosabb azonba
Túlnyomórészt magyarul, de … – 2025-ös adatok a szlovákiai magyarok nyelvhasználatáról
A szlovákiai magyarok nyelvhasználatával nem csupán a nyelvészek foglalkoznak, de a szociológusok számára is érdekes ez a téma. A Bagoly mondja új adásában Lampl Zsuzsanna egy 2025-ben a Fórum Intézetben készült nagymintás szociológiai kutatás nyelvhasználatot érintő eredményeiről ismerteti. Többek között azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát, így többek kö
Mi a "saját" hagyomány? A húsvéti tojástól az adventi koszorúig
A mindennapi élethez és az ünnepnapokhoz köthető hagyományainkat általában ősinek és sok esetben kizárólag a magyarsághoz kapcsolódónak gondoljuk. Valójában azonban a hagyományok jó része viszonylag újonnan keletkezett és általában nemzetközi eredetű. Az adventi koszorú is ilyen, amelyet a néprajz is évszázados jelenségnek tartott, mára azonban már kiderült, hogy csupán 19. század második felében
Légi háború Magyarország fölött a második világháború utolsó évében
1944 márciusát követően Magyarország területét is egyre gyakrabban bombázta a szövetséges légierő. Körös Zoltán elsősorban a mai Dél-Nyugat Szlovákiában élő visszaemlékezőkkel készített interjúk alapján beszél arról, mit jelentett ez az ebben a régióban élő emberek számára. Hogyan figyelmeztette őket a légvédelem a veszélyre, hogyan próbáltak védekezni, hogyan élték meg a bombázásokat és a repülők
A karanténkultúra öröksége
A Bagoly mondja legfrissebb adásában egyebek mellett a karanténkultúra örökségéről, a hivatalosan éppen három éve véget ért egészségügyi vészhelyzet és a járványvilág miatt elrendelt vesztegzár emlékezetéről, pontosabban egy arról szóló könyvről lesz szó. A Fórum Intézet podcastjének visszatérő vendége, H. Nagy Péter irodalomtörténész, a populáris kultúra kutatója, a komáromi Selye János
A szlovák vidék politikai aktivitása dualizmus időszakában
A szlovák történetírás egyik közismert toposza szerint a szlovák földműves lakosság politikai aktivitása alacsony volt, amit elsősorban a korabeli magyar nemzetiségi politika elnyomó jellegének tulajdonítanak. Vörös László kutatásai, aki a Bagoly mondja podcast adásának vendége lesz, azonban felülírják ezt és azt jelzik, hogy a szlovák falu korántsem volt annyira apolitikus mind gondolnánk és sok
Mi fán terem az oktatásterminológia
A Magyar Tudományos Akadémia Magyar terminológiastratégia című programja keretén belül összesen 8 országban dolgoznak a nyelvészek oktatásterminológiai adatbázison. Arról, hogy mit jelent ez a munka és milyen sajátosságai vannak a szlovákiai magyar oktatási terminológiának Dančo Jakab Veronikát a Coménius Egyetem adjunktusát kérdezi Rácz Vince. Dančo Jakab Veronika, nyelvész a pozsonyi
A szlovákiai magyarok születési mozgalma a 21. században
Egyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mo
Felső-Magyarország szerepe a magyar tudományosságban és az MTA 200 éves történetében
2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora. Mészáros
Andor Nitsch és a zipserek
Czáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban. &
A közterek és a művészet kapcsolata
Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg
Hogyan lesz egy kassai polgárból tömeggyilkos
Az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Vár
A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya
Az átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigr
A békakirály motívuma meséinkben
A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológu
Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?
Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal? Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője. Tót
A komáromi hajógyár emlékezete
A komáromi hajógyár emlékezeteA hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások,
Az anyások kiűzése 1945 tavaszán Dél-Szlovákiából
A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-o
Az 1965-ös nagy dunai árvíz
Az 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba
A (cseh)szlovákiai magyarok felekezeti megoszlása Trianontól napjainkig
A népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következm
Akinek a rovarok a bogarai…
A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára a
A szlovákiai magyar köznyelv sajátosságai
Simon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar
Mi minden kell a nemzetek megbékéléséhez
A 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget.Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségk
Az élményalapú irodalomoktatás
A Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában. Baka L. Patrik (Brno, 1991) Arany János-díjas
Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom
Az 1956-os magyar forradalom a huszadik századi nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye, amelyhez Csehszlovákiának és az ott élő magyaroknak látszólag csak kevés köze volt. Valójában azonban a forradalom erőteljesen érintette Csehszlovákiát is, a csehszlovák párt- és állami vezetés mindent megtett annak elfojtásáért, a felvidéki magyarok pedig hatalmas figyelemmel és nagy rokonszenvvel figyelték
Testünk biológiai folyamatainak molekuláris alapjai
A Bagoly mondja legfrissebb adásának vendége a testünkben és a természetben zajló biológiai, genetikai folyamatok molekuláris alapjait, az öröklődéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket tanulmányozza. Tóth Tar Éva molekuláris biológus, a komáromi Selye János Egyetem Biológia Tanszéke adjunktusa egyebek mellett az örökletes genetikai betegségek gyógyí
A szovjet katonák viselkedése falvainkban a második világháború idején
Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral histor
A transzkulturalizmus az irodalomban
A transzkulturalizmus jelensége a modern irodalomtudomány egyik gyakran hangoztatott fogalma, amely egyaránt magába foglalja a bilingvis szerzőket, a külföldön élő írókat, a többnyelvűséget és a többkultúrájú műveket. Vagyis olyan jelenségeket, amelyek a mai korban egyre több embert érintenek, egyre jellemzőbbek lesznek a világunkra. Podcastunk új adásában Rácz Vince többek között arról is kérdezt
Fejesugrás a nyúlüregbe: Miért olyan vonzók az összeesküvés-elméletek?
Összeesküvéselméletek vagyis konteók régen (már az ókorban) is voltak, de – legalább is a tudomány szerint – a mai konteók más jellegűek. Bár a podcastban az is szóba kerül, hogy mi váltja ki a konteók létrejöttét, a beszélgetés apropóját azonban egy a visegrádi országokban a témában lebonyolított nemzetközi kutatás eredményei adják. Ennek kapcsán szóba kerülnek a Covid19-világjárványnyal a EU-ell
Don Juan, mint irodalmi archetípus
Don Juan nevének hallatára mindenkinek a nőcsábász alakja ugrik be, még azoknak is, akik nem olvastak egyetlen Din Juan történetet és nem hallották sohasem Mozart csodálatos operáját. A bagoly mondja 2. évfolyamának első adásában Mészáros András filozófust arról kérdezzük, hogy a ún. irodalmi archetípusok között milyen helyet foglal el Don Juan alakja, honnan ered-e motívum és hogyan változott Don
A gyerekek olvasóvá neveléséről
A gyerekek és általában a fiatalok olvasásra motiválása nem könnyű. Hogyan látja ezt a kérdést az irodalompedagógus, akit arról is kérdeztünk, hogy mi a jó gyerekkönyv ismérve és mennyire van szabad keze a tanárnak akkor, amikor kötelező olvasmányt ad a diákoknak. Petres Csizmadia Gabriella (1981), irodalomtörténész, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per
A hontalanság évei a szlovákiai magyar köztudatban a jogfosztottság és az elszenvedett sérelmek időszakaként rögzültek. Ritkán beszélünk azonban arról, hogy a szlovákiai magyarság nem csak elszenvedője volt az eseményeknek, hanem aktív alakítója is: több olyan titkos csoportosulás is működött, amely célja a magyarság érdekvédelme volt. Ezek közül kiemelkedett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus N
A tömeg és a vezér viszonya
A tömegek és az vezéregyéniségek viszonya nem csupán az ókori Rómában vagy a huszadik században volt meghatározó, de ma is aktuális. A Nagy Ildikó által vezetett beszélgetésben Hunčík Péter a pszichiáter szemszögéből próbálja értelmezni a vezér és a tömegek viszonyát és s diktátorok személyiségét.Hunčík Péter (1951) pszichiáter, közíró. A korábban általános orvosként majd belgyógyászként tevékenyk
A Csallóköz néprajzi kutatásairól
A Csallóközről az aranylóan hullámzó búzamezők képe jelenik meg az emberek fejében, ám a 150-200 évvel ezelőtt a csallóközi táj még egészen más volt, mint manapság, a vizes területek, a legelők és a rétek domináltak benne, nem pedig a szántóterület. A táj jellege meghatározta az itt élők életmódját is. A Bagoly mondja podcast legújabb részében a hagyományos csallóközi gazdálkodásról és néhány más
A világűr látható és láthatatlan jelenségei
A világegyetem leginkább egy csillagok alkotta sűrű szövésű kozmikus pókhálóra hasonlít, erről is hallhatnak podcastünkben, de szó lesz benne a magyar-szlovák törpeműholdak még az űrből is látszó óriási sikereiről és az univerzum talán legtitokzatosabb, egyben legenergikusabb történéseiről és jelenségeiről is, mint milyenek a gammakitörések és a kozmikus lefolyókként funkcionáló fekete lyukak. A B
Fele igen, fele nem
Hogyan vélekedtek az EU-ról a csatlakozás előtti, majd a későbbi időszakokban a szlovákiai magyarok, s jelenleg hogyan viszonyulnak hozzá? Mit jelent ez a szlovák népességhez képest? Növekedett-e vagy csökkent az unió támogatottsága? Erről beszél Lampl Zsuzsanna, korabeli lakossági, valamint reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült felmérések és a 2024-es közéleti kérdésekről szóló felmérése
Népmese és/vagy műmese?
Népmese és/vagy műmese?A mese és ezen belül a népmese kapcsán csak ritkán jut az eszünkbe, hogy ez a műfaj akár komoly tudományos kutatás tárgya is lehet. Pedig így van, és a folklorisztikának komoly nemzetközi intézményrendszere foglalkozik vele legalább másfél évszázada. A Bagoly mondja legújabb részében Liszka József etnológus, folklorista beszél e kutatások néhány aspektusáról. Lis
A Zay-család szerepe a Felvidék történelmében
A Zay-család az egyik legpatinásabb felvidéki nemesi família, amely kiemelkedő szerepet játszott a régió történetében. Az a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából is fontos szerepet játszó család élenjárt a régió iparosításában is, kiemelkedő szerepet kapott az evangélikus egyház életében is. A Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Gaucsík István elsősorban a család 19. és a 20. században fontos s
Mit csinál egy óceánkutató?
Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűs
Mit csinál egy óceánkutató?
Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűs
Gúta mezőváros társadalma 1768–1870 között
Miből és kikből állt Gúta társadalma a 18. és a 19. századokban? Hogy pontosan hogyan zárult le a feudalizmus időszaka, s eközben hogyan bontakozott ki a jobbágyi kötöttségektől már mentes világ, azt a leginkább a helyi szintekről kiindulva érthetjük meg igazán. Angyal Bélával legújabb könyve kapcsán arra teszünk kísérletet, hogy ezeket a folyamatokat Gúta példáján keresztül ragadjuk meg. Ang
Az Európai Unió populációs válsága
A Bagoly mondja új adása a gyerekvállalás kérdését járja körül – szokatlan módon azonban egy politológus szemével. A podcast vendége, Öllös László azonban azt vallja, hogy a népesség fogyása mögött értékrend változás áll, és az európai identitás csak akkor maradhat fenn, ha fennmaradnak az európai nemzetek, mint ennek az identitásnak a hordozói. A podcastban Lampl Zsuzsa kérdezi Öllös Lászlót.&nbs
Az 1968-as nemzetiségi alkotmánytörvény
A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét 1968 őszén a hatalomalkotmánytörvényben rögzítette. Milyen politikai légkörben született meg a jogszabály? Akésőbbi években, évtizedekben tudtak-e élni a törvényben rögzített jogaikkal a kisebbségek?Vagy Husákék megpróbálták ezeket a jogokat alárendelni a kommunista szellemiségnek?Erről beszélgetünk podcastunkban. Nagy Ildikó vend
És mégis mozog a föld
A régi japánok úgy tartották, a szárazföld egy gigantikus harcsa háta, amely kilátszik a vízből. Ha ez az óriáshal csap egyet a farkával, mindig megrázkódik a föld. Nos, a földrengésnek, ma már tudjuk, jóval tudományosabb a magyarázata. A Bagoly mondja legközelebbi adásában Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének
Dunaszerdahely története 1945-től 1989-ig
Dunaszerdahely 1960-ban nyerte el a városi rangot. Vajon milyen település volt ezt megelőzően, és milyen átalakuláson ment át 1945-től eddig az időpontig? Kik játszották a legfontosabb szerepet a város arculatának átalakításában? A város 20. századi történelméről szól podcastunk. Nagy Ildikó vendége Vajda Barnabás történész, a Selye Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.Vajda Barnabás (1970
Ruszkik haza! Hogyan emlékeznek a visszaemlékezők Csehszlovákia 1968-as megszállására
„Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy többször ugyanaz az üzenet hangzott el, amelyben felhívták a lakosok figyelmét, hogy a Varsói Szerződés katonái megtámadták Csehszlovákiát. Kinéztünk az ablakon, tele volt az utca tankkal, autókkal, mindre fehér csík volt ráfestve” – így emlékezett egy párkányi adatközlő 1968 forró nyarára, amikor a volt keleti blokk katonai szövetségének hadosztályai b
Himnuszperek az első Csehszlovák Köztársaságban
A közép-európai nemzetállamok mindig is gyanakvással tekintettek a szomszédos népeknemzeti szimbólumaira. Így volt ez az első Csehszlovák Köztársaságban is, ahol azállamhatalom egyáltalán nem tűrte meg a magyar nemzeti himnuszt. A szlovákiai magyarokazonban ennek ellenére is énekelték azt, ami bírósági perek sorozatához vezetett. Erről szóla Bagoly mondja következő adása,
A monetáris politika
A Bagoly mondja legközelebbi adásában Horváth Mihály a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza lesz a vendégünk. A yorki egyetem volt tanárát, illetve az Oxford korábbi kutatóját május másodikán egyebek mellett arról hallhatják majd, milyen célokat tűzhet ki maga elé a monetáris politika, milyen mértékű lenne az optimális infláció és hogyan hangolható össze a jegybanki és a költsége
A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztása
Mrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének és a Fórum Intézetnek a kutatójával a lakosság kulturális fogyasztásáról beszélgetünk a Bagoly mondja podcastban. Azt a kérdést járjuk körbe, hogy ki az aktív és ki a passzív fogyasztó, mi a különbség az ún. otthoni kultúrafogyasztás és a házon kívüli között. Illetve hogy a társadalmi és demográfiai tényezők (nem,
Nyelvi ideológiákról és metaforákról
Azon túl, hogy értünk a nyelvünkön, felmerülhet a kérdés: vajon értjük-e a nyelvünket, illetve miről árulkodnak a nyelvről alkotott elképzeléseink. A Bagoly mondja második évadának második adásában Sebők Szilárd nyelvész volt a vendégünk. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusától a podcastünk hallgatói egyebek mellett megtudhatják,
A multietnikus nemzetállam
A Bagoly mondja tudományos podcast második évfolyamának első adásában Szarka László történész volt a vendégünk, aki a multietnikus nemzetállamok kialakulásáról beszélt Kelet- Közép-Európában a 19–20. században. A beszélgetésben Szarka László felvázolta a nemzetállami törekvések okait a 19. századi Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában, és részletesen elemezte azokat a hibás po
A demográfia mint tudomány
Gyurgyík László demográfus voltaképpen egyszemélyes intézmény a szlovákiai magyar világban, hiszen ha bárki a szlovákiai magyarok demográfiájára kíváncsi, kizárólag őt kérdezi. A Bagoly mondja új adásában a demográfia alapvetéseiről, a demográfus mesterségéről, a népszámlálások történetéről beszél Vataščin Péter mikrofonja előtt.Gyurgyík LászlóSzociológus, demográfus. Kiemelt kutatási terület
A komáromi zsidóság sorsa 1938 és 1944 között
1944-ig a felvidéki zsidóság egyik központja Komárom volt. Arról, hogyan élte meg ez a közösség az első bécsi döntést és miben változott meg a sorsa a magyar uralom visszatértével, Bajcsi Ildikó történész beszél. Aki pedig kérdezi, Vataščin Péter.Bajcsi IldikóTörténész. A komáromi Selye János Egyetem egykori végzőse, aki PhD. fokozatát Egerben szerezte meg, jelenleg a budapesti Erőszakkutató Intéz
A komáromi Timóteus Árvaház története
Bár az árvaházak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, történetük mégis kevéssé feltárt és alig ismert. Ilyen a komáromi Timóteus Árvaház is, amelynek történetéről és általában az árvaházak történeti sajátosságairól Galo Vilmos történésszel beszélget Vataščin Péter.Galo Vilmos történész, történelemtanárA komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. A múzeumban végzett munkája mellett foglalkozott már t
Irodalom és tudomány. A tudomány az oktatásban
H. Nagy Péter ugyan irodalmár és a popkultúra kiváló kutatója, de számos olyan írása is ismert, amelyben a legújabb természettudományos ismereteket, illetve az azokkal foglalkozó munkákat népszerűsíti. A tudomány népszerűsítéséről és arról, hogyan lehet az irodalom alkalmas arra, hogy általa a tudomány eredményeit közelebb hozzuk a diáksághoz, Csanda Gábor beszélgetett a neves kutatóval.H. Nagy Pé
A két háború közötti szlovákiai magyar elit
A szlovákiai magyar társadalomról és azon belül az elitről keveset tudunk. Simon Attilának az utóbbi években a két világháború közötti felvidéki magyar elitről végzett kutatásaiból azonban számos új, eddig nem ismert információt lehet leszűrni. Többek között arról, hogy az ország melyik régióiban élt az akkori értelmiség színe-java, de arról is, hogy a két háború közötti elit mennyire tudta magát
A szociológiai kutatásokról Lampl Zsuzsannával
A szociológia mint tudományág sokak számára elvont, nehezen értelmezhető fogalom. A szociológiai kutatások egyik fontos módszere, a közvélemény-kutatás azonban sokakat érint és sokakat is érdekel. A szociológus munkájáról, módszereiről és ezen belül is a közvélemény-kutatásokról, annak nehézségeiről és szépségéről is szól a Bagoly mondja új adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezte Lampl Zsuzsanna szoc
A műfordítás misztériuma
Jitka Rožňová műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense a magyar irodalom szlovák nyelvre való átültetéséről beszél. Napjaink egyik legkeresettebb műfordítója, a magyar irodalom és kultúra kiváló ismerője, aki eddig mintegy 40 klasszikus és kortárs magyar művet tolmácsolt szlovák nyelven, elméleti szinten is kutatja a műfordítás kérdéseit, s e tárgyban számos tanulmá
Az iszlamizmus indiszkrét bája
Mit kell tudni az iszlám vallás múltjáról és jelenéről? Milyen ember volt Mohamed, hogyan és milyen szabályokat betartva imádkoznak a muszlimok? Ilyen és hasonló témákba vezeti be a hallgatót Kovács Attila iszlamológus, akit Nagy Ildikó kérdezett stúdiónkban.Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi eg
A könyv mint materiális hordozó
A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora, Benyovszky Krisztián egyik fő kutatói területét a peremműfajok jelentik. Csanda Gábor kérdezte őt kiadványokról, de nem a könyvek belsőjéről, tehát amit a fedél magában rejt, hanem éppenséggel a külsőségekről, verbális és vizuális jellemzőikről.Benyovszky Krisztián (1975) – irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Filoz
A magyar irodalom népszerűsítése Szlovákiában
A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Görözdi Judit többek között a kortárs magyar prózairodalom szlovákiai fogadtatásával is foglalkozik. A műfordításokról és arról, hogyan viszonyul a szlovák olvasóközönség a magyar irodalomhoz, Csanda Gábor kérdezte őt.Görözdi Judit (1968) – irodalomtörténész, műfordító. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal és annak szlovákiai r
A jogfosztottság előzményei és lefolyása
Angyal Béla már évtizedek óta kutatja a szlovákiai magyar társadalmat, annak történetét, néprajzát. A Bagoly mondja podcastban az utóbbi években a csehországi levéltárakban folytatott kutatásai nyomán arról beszél, hogyan történt a szlovákiai magyarság jogfosztásának előkészítése és hogyan viszonyult ehhez a csehszlovák politikai és társadalmi elit.Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fór
Európai identitás
Az Európai Unió döntéshozatali rendjének alapproblémája, hogy nem létezik európai démosz. Nincsen európai nép, a tagországok polgárjai nem alkotnak egy kulturálisan összeforrott, egymást értő, ismerő és értékelni képes politikai közösséget. A könyv, amelyikről szó van, arra tesz kísérletet, hogy az ilyen közösség létrejöjjön. Egy olyan sajátos modellt vázol fel, amelyik ezt lehetővé teszi. Erről b
Szent-Ivány József, a művelődésszervező
Szent-Ivány József a két háború közötti szlovenszkói magyar világ kiemelkedő jelentőségű képviselője volt, s tevékenysége meghatározta a korabeli szlovenszkói magyar politikát, művelődést, újságírást, sportéletet. Ebből a sokféle tevékenységből Tóth László a Bagoly mondja podcast új adásában a művelődés- és irodalomszervező, illetve a lapalapító Szent-Ivány alakját mutatja be.Tóth László (1949) –
Magyar képviselők a pártállami csehszlovák parlamentben
Lőrincz Gyula, Fábry István, Dénes Ferenc – három szlovákiai magyar személyiség, akik amellett, hogy magas párttisztségeket töltöttek be, egyben a csehszlovák parlament képviselői is voltak. De mit tettek a parlamentben és mi volt a szerepük azoknak a további magyar képviselőknek, akiknek a nevét akkor sem nagyon lehetett ismerni, mára viszont teljesen a feledés homálya borult rájuk? A Bagoly mond
Papok a vádlottak padján
A második világháború utáni szlovákiai népbíróságok egyik célja minél több magyar háborúsbűnössé nyilvánítása volt. Ennek során számos református papot is megvádoltak és bíróság elé állítottak.A népbíróság működéséről és arról, milyen vádakkal vádoltak meg reformátuslelkészeket és milyen ítéleteket hoztak ellenük, Csanda Gábor beszélget Simon Attilatörténésszel.Simon Attila (1966) történész. A Mag
Emlékjelek
L. Juhász Ilona Dél-Szlovákiában, de Európa más tájain utazva már több mint két évtizede dokumentálja az út menti emlékjeleket: az első vagy második világháborús emlékeket éppúgy, mint az utóbbi évek baleseteiben elhunyt áldozatok ún. haláljeleit. Erről a tevékenységéről és az emlékjelekről beszélget vele a Bagoly mondja legújabb adásában Nagy Ildikó.L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum
Mit rejtenek az ŠtB iratai a szlovákiai magyarokról?
Az ŠtB-ről, vagyis a csehszlovák állambiztonsági szolgálat tevékenységéről már mindenki hallott. Arról azonban kevés szó esik, hogy a titkosszolgálat kikkel működött együtt és kiket figyelt meg a szlovákiai magyarok közül. Többek között erről is beszélget Nagy Ildikó a Bagoly mondja podcast legújabb adásában Bukovszky László történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézete levéltárának volt igazgatójáva
Márkanevek és fajtanevek kétnyelvű környezetben
Márka- és fajtanevekkel naponta találkozunk. És mivel ezek gyakran nem magyar megnevezések, a szlovákiai magyar nyelvhasználatban ezek sajátos pozíciót töltenek be. Erről és nyelvhasználatunk egyéb sajátosságairól Csanda Gábor beszélget Misad Katalin nyelvésszel.Misad Katalin (1961) nyelvész, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető docense, a
A társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköve
A társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköveA társadalmi bizalom témája elsőre elvontnak tűnhet. A Bagoly mondja podcast következő adásából, amelyben Mrva Marianna beszél a témáról, azonban kiderül, hogy amikor a társadalmi bizalomról beszélünk, valójában napjaink legégetőbb kérdéseit érintjük: a társadalmon belüli szolidaritás kérdésesét, a politikai intézményrendszer iránti bizalmatl
A Felvidék fogalmáról
A Felvidék fogalmárólA Bagoly mondja podcast adásának aktuális vendége Liszka József etnológus, akivel Vataščin Péter beszélgetett. A beszélgetés témáját pedig egy olyan fogalom adja, amelyet naponta használunk: ez a Felvidék. De mit is jelent a Felvidék kifejezés egy etnológus számára, változik-e a fogalom jelentéstartalma és ha igen miért? Erre s más kérdésekre Liszka József ad választ. Lis
Jeruzsálem a szent város
Jeruzsálem a szent városJeruzsálemben minden kőnek gazdája van, sőt hárman négyen mondják, hogy az övék – mondja Kovács Attila a Bagoly mondja Jeruzsálemről készült adásában. A neves vallástörténész beszél a három vallás viszonyáról, a palesztinokról és arról is, hogyan viszonyul hozzájuk Izrael, és hogyan az arab államok. Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem
